Egy olyan háttérből jövök, ahol fogantatásomtól számítva értékes vagyok. Rendes gyermekkorom volt, vannak testvéreim, és szüleim. Nem ért még akkora trauma az eddigi - rövidnek mondható - életemben, mint ami ebben a filmben történik a lánnyal. Felfordul minden. Úgy érezheti az ember, hogy az a szoba, amelyben éppen ül, nem is igazán az övé. Hogyha egyetlen döntés a múltban másképp lenne, most egy másik szobában ülne, ugyanolyan természetesen. Lehet, hogy nem egy piros, hanem egy kék tolltartóból venné elő a ceruzáját, vagy fekete, és nem zöld lenne a sarkon álló olvasólámpa. Ezek most nagyon részletes dolgok, de mégis hozzátartoznak egy személy életéhez. Más barátok, más ház, más szülők, más minden... És ezek mind abban az állapotban is természetesek lennének.
Ez a film mindig megérint, pedig már legalább negyedszerre láttam. Az egyik legnagyobb értékről szól: az életről. És hogy egy élet menetének a kezdetén az ember nagyon sebezhető. Gyakorlatilag ki vagyunk téve mindannyian a tulajdon szülőanyánk döntéseinek. Ő határozza meg egyetlen szóval, hogy hagy-e lehetőséget nekünk ezen a világon (mióta életbe lépett az abortusz engedélyezése). Ám van olyan eset, hogy még ez sem tüntethet el egy apró, dobogó szívet csak úgy. A Mindenható keze az, ami mindig közre játszik. Hallottam már túlélőkről...
"Minden élet szép..."
The Afters - Life is beautiful
by Rachel